Az alkotmánymódosítás szövegtervezetét előkészítő testületben csak a javaslatot előterjesztő jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselője támogatta az egykamarás rendszerre való áttérést, a többi párt és a kisebbségek képviselői ellene szavaztak.
Az urnáknál megjelent román választók többsége 2009-ben érvényes és eredményes referendumon támogatta Traian Basescu államfő azon javaslatát, hogy Románia térjen át az egykamarás parlamentre, és a törvényhozás legfeljebb 300 tagú legyen.
A sajátos román választási törvény miatt a tavaly decemberi parlamenti választásokon a 355 választókerületből 588 törvényhozó szerzett mandátumot.
A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) törvényhozói azt hangsúlyozták, hogy a 2009-es népszavazás véleménynyilvánító volt. Javaslatukra a szövegtervezetbe az került be, hogy a képviselőháznak legfeljebb 300 tagja lehet, amihez hozzáadódnak a nemzeti kisebbségek képviselői, a szenátorok pedig a - folyamatban lévő alkotmánymódosítással bevezetendő - közigazgatási régiókat képviselik.
Emil Boc volt miniszterelnök, Kolozsvár ellenzéki polgármestere kijelentette, hogy a 2009-es népszavazás semmibe vétele az alkotmánymódosításról megrendezendő népszavazás bojkottját vetíti előre, amelyen a részvétel - reményei szerint - még a 30 százalékra leszállított érvényességi küszöböt sem fogja elérni.
Az alkotmányszövegező bizottság elvetette azt a kormánypárti (liberális) javaslatot is, amely a levélben való, vagy elektronikus szavazás lehetőségét építette volna a román alaptörvénybe: a testület úgy értékelte, hogy ezt a jelenlegi alkotmány sem tiltja.